Naturall könyöklők, párkányok

A hőszigeteléssel szemben támasztott egyre magassabb elvárások miatt, valamint a ma már jól megoldott külső épületszigetelésből kifolyólag a figyelem a hőveszteséget és nedvesedést illetően azokra az ún. hőhidakat jelentő pontokra irányul, melyek pl. az ablak és a falazat kapcsolódásánál keletkezhetnek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a csatlakozási pontok meleg-ágyai lehetnek a pangó víznek ill. a penészgombáknak. Ezért rendkívűl fontos az előírt építési normák, valamint az ide vonatkozó épületfizikai szabályok betartása.

A kőpárkányok azon túlmenően, hogy rendkívűl tartósak és igényes megjelenésükből kifolyólag esztétikai jelentőséggel bírnak a ház szempontjából nagyon fontos funkciót is ellátnak.

Gyakran tapasztalható a gyakorlatban, hogy az ablakokat beépítik, majdhosszú hetek, sőt hónapokon át nem kerülnek fel a párkányok, pedig a beépítésnél használt PU habot szinte már porrá égette a nap sugárzása, amiről egy óvatos kézmozdulattal akár meg is győződhetünk. Ezért rendkívül fontos, hogy a vízszintes ablakkávára csapódó, illetve az ablakokról szintén ide csurgó esővizet szakszerűen – megfelelő párkányozással- elvezessük. A külső ablakkönyöklőt alapvakolás után, színezés előtt, készre vakolt alsó illetve oldalsó káva esetén célszerű 5°-os lejtéssel és a külső falsíkhoz képest 30-40 mm-es túllógással beépíteni. Amennyiben a ház télre nem éri el ezt a készültségi fokot, abban az esetben is mindenképpen javasolt, hogy télire felkerüljenek a megfelelően előkészített kávákra a külső könyöklők, hogy ne vizesedjenek fel a falak, ami későbbi penészedéshez vezethet. Rendkívül fontos a jól szigetelő kávacsatlakozás.

Márvány:

Mészkő, esetenként dolomit átkristályosodásával keletkező átalakult kőzet. A tiszta márvány fehér, szennyező anyagoktól változatos (rózsaszín, szürke, fekete, sávosan tarka) színűvé válhat. Szövetét egymáshoz hézagmentesen kapcsolódó kalcitkristályok alkotják, melyek a fényt visszaverve sajátos ragyogást kölcsönöznek a kőnek. Jól megmunkálható, faragható, csiszolható, fényezhető. Leginkább szobrok és belsőtéri burkolókövek készítésére használják.

Gránit:

Kristályos, szemcsés szövetű, savanyú mélységi kőzet. Összetétele kvarc 15-40%, ortoklász 20-40%, plagioklász 20-40%, biotit, muszkovit, amfibol 5-20%. Testsűrűsége 2500-2800 kg/m3, törőszilárdsága 800-2600 kg/cm2. Igen ellenálló, lassan málló, minden irányban azonos szilárdságú kőzet. Kedvező szilárdsága, szép színe és csiszolhatósága, tömbökben való fejthetősége miatt a történelem folyamán igen változatosan használták fel (piramis, szfinx, oszlopok, szobrok, belső téri burkolólapok, zúzott kő, járdakő)

Mészkő:

Oldatból kivált kőzet, alapanyaga CaCO3. Fizikai tulajdonságai és a keletkezés körülményei szerint három fő csoportba sorolható.Nagy szilárdságú, tömött, kagylósan törő változat a tömött mészkő. Jól csiszolható, fényezhető gyakran alkalmazzák burkoló- és díszítőkőként. Magyarországon a kőfaragó iparban "márvány" megnevezéssel kerül forgalomba, holott nem átkristályosodott kőzet.Jellemző kőzethiba lehet például az értéktelenebb anyagból készült padlóburkoló lapoknál a kvarc és kalcit szemcsék menti egyenlőtlen kopás, az agyagos, márgás részek kimosódása.Igen tiszta változata a fehér színű dachsteini mészkő. Szennyező anyagok hatására rózsaszínes, vörös, vagy szürkés, feketés is lehet. A tömött mészkő leggyakrabban szobrok készítésére, burkolásra, lépcsőelemek, oszlopok stb. készítésére használatos. Mind esztétikai, mind szilárdsági adottságai lehetővé teszik ezt.

Színminták: