PASSZÍVHÁZ

A passzívház az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója a következő:

A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen pótlólagos fűtésre szükség van.

A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik.

A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóházak mellett alkalmazták már például irodaépületekre, intézményi épületekre, illetve korábbi építésű és később felújított épületekre is.

Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institut-ot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 32 000 passzívház épült Európa-szerte főként Németországban és Ausztriában. Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a Skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentéséhez.

Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadt-i Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal (az épület nyílászárói Internorm ablakok!).

Gyökeresen más irányba fordulhat az építészet az elkövetkező években. A minél magasabb, izgalmasabb és látványosabb épületek helyett új célokat tűznek maguk elé a tervezők: az energia,- és környezet-tudatosságot. Az építészek eljutottak a kérdésig: hogyan lehet energiatakarékos, illetve minél kevesebb káros anyagot kibocsátó házakat építeni? A kérdés különösen aktuális most, amikor ki vagyunk szolgáltatva a központi ellátó rendszereknek, emelkednek az energiaárak, és egyre nyilvánvalóbb a klímaválság. A hagyományos energiaforrások végesek, és a környezetünket sem terhelhetjük a végtelenségig. A jövő évtized közepéig törvények írják majd elő a környezettudatos építkezést az Európai Unió országaiban, hiszen a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával a tagállamok vállalták az üvegházhatású gázok csökkentését.

Passzívház definíciója:

Az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.

A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300 - 400 kWh / m2 / év energiát használnak fel A passzív ház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80 - 90 %, vagy akár 100 % energiát takarít meg.

Passzívház tervezésénél fontos elvek:

-Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása -Nyári hővédelem biztosítása -Extra hőszigetelés -Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése -Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése -3 rétegű, nemesgázzal (argon, kripton) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek -Légtömörség biztosítása -Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

A passzívház előnyei:

- Kellemes hőérzet - Extra kevés fűtési költség - A kiemelkedő szigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével -Nem alakul ki huzat, sem hideg sugárzás -Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben -Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben, a szellőző rendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70%-át -Minimális energiafelhasználással a CO2 kibocsátás is alacsony

A passzívházakon általában nincs kémény, hiszen nem kell tüzelésből származó káros anyagokat a levegőbe juttatni, és a lakókat nem fenyegetik a gázhasználattal járó veszélyek sem. Ki lehet nyitni az ablakot, de általában nincs szükség rá, mert folyamatosan friss és tiszta levegő jut a házba. A ház fontos tulajdonságai között szerepel az extra hatékony hőszigetelés: a falak 50 cm vastagok, az ablakok pedig háromrétegű üvegezéssel készültek. Szellőztetni nem a nyílászárók kinyitásával kell: ezt a nagyhatékonyságú hőcserés szellőztető berendezés oldja meg. A házban nagyon gazdaságosan elérhető a kellemes, akár szobánként is szabályozható hőmérséklet. A földben vezetett csöveken keresztül a lakótérbe érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen több fokkal előmelegítve, nyáron lehűtve azt. A ház hőháztartásában fontos szerep jut a napenergiának is, mind a passzív, mind az aktív hasznosítással. Passzívházaknál a hőveszteség csökkentése mellett maximálisan törekedni kell a napenergia hasznosítására. A téli hőveszteség csökkentésére a kompaktabb, egyszerűbb épületforma alkalmas, azonban ezen forma kisebb felületen képes a szoláris hőnyereség befogadására. Mérsékelt éghajlati viszonyok között a déli tájolású 1:1,6 arányú épület az energetikailag a legkedvezőbb. Ez az arány nagy mértékben hasonlít a tradicionális magyar parasztház arányaihoz, és a szadai háznál is ezt az elvet követték a tervezők.

A korábbi német példák azt mutatták, hogy a passzív házak építési költsége 15-20 százalékkal több, mint a hagyományos épületeké, a megtérülési idő pedig 8-10 év. A megfelelő tudásanyag már rendelkezésre áll a passzívházak hazai elterjedéséhez. A környezettudatos elvek szerint épülő házak hazai elterjedését várhatjuk a közeljövőben, mivel az építészetben sincs más út, mint az energia- és költséghatékonyság.